Elveszett gyémántok – Presser Gábor/Demjén Ferenc
Van, aki visszanéz
De visszanézni nem kell sok ész
Van, aki szólt
Amikor térdig sárban állt
Mit várt
Mindig volt, aki oldani próbált
Volt, hát tudjuk már
Mindig volt, (mindig volt,)
Kinek, ha tennie kellett, nem félt
S nem várt új csodát
Hol vannak ők, kiket nem láttunk rég
Itt bent, a szívünk múzeummá vált
Itt vannak mind, s velük próbáljuk még
Újra átírni egy régen elrontott szép harmóniát
Elveszett gyémántok, elgurult gyöngyök
Nem vagytok túl távol, mind visszajöttök
Elveszett gyémántok, nem tűntök el
Tudjuk, hogy megvártok, tudjuk, ha menni, menni kell
Most is van szánk s hozzá sok pici zsemle
Jó lenne hinni, úgy ez épp elég
Mégsem úgy, hogy épp a szánk legyen betömve
Mi egyszer volt, régen volt
Van, ki szól, s van, ki énekel
Van, ki próbál, s annyit érdemel
Hogy minden szó kihez szól
Végre érjen el.
Hol vannak ők, kiket nem láttunk rég
Itt bent, a szívünk múzeummá vált
Itt vannak mind, s velük próbáljuk még
Újra átírni egy régen elrontott szép harmóniát
Elveszett gyémántok, elgurult gyöngyök
Nem vagytok túl távol, mind visszajöttök
Elveszett gyémántok, nem tűntök el
Tudjuk, hogy megvártok, tudjuk, ha menni, menni kell
Elveszett gyémántok, elveszett gyöngyök
Tudjuk, hogy megvártok, tudjuk, ha menni, menni kell
