Best of Demjén (1997)

A gárdista – Szabó / Demjén

Ha orrodra légy szállt észre se vedd, kezedet úgysem emelheted.
Fújhat a szél vagy süthet a nap , fekete csákód helyén marad.
Bámul rád sok-sok ember bosszantanak, de ezért szólni nem kell.
Ne hagyd el értük őrhelyedet, ha orrodra légy szállt észre se vedd.
Sétál egy kislány az orrod előtt rád kacsint s még sem nézheted őt.
Üvegnek látod az embereket nem veszíted el a türelmedet.
Bámul rád sok-sok ember bosszantanak, de ezért szólni nem kell.
Ne hagyd el értük őrhelyedet, ha orrodra légy szállt észre se vedd.
Akadnak őrült pillanatok, hogy én is a gárda tagja vagyok.
Ha bosszantanak és észreveszem a fekete csákót a fejemen.
Lehet ezernyi gondom, magamban mindig csendben mondom.
Ne hagyd el értük őrhelyedet s ha orrodra légy szállt észre se vedd.
LÁLÁLÁ......
Lehet ezernyi gondom, magamban mindig csendben mondom.
Ne hagyd el értük őrhelyedet s ha orrodra légy szállt észre se vedd.
LÁLÁLÁ......

Hová siet az élet – Szentirmay / S.Nagy

Hova siet ez az élet, szinte nyomtalanul. Alig van vége a télnek máris őszbe borult.
Hova siet ez az élet gyorsnak tűnik nekem, gyakran el is fut a lélek, jó lenne pihennem.
Hát álljunk meg kérem egy kicsikét, éljünk a napoknak, mert elfut a sok-sok gyönyörűség végül a semmi marad.
Ha már siet ez az élet maradj te legalább. Néha meg-meg állok véled bárhogy fut is a világ.
Hát álljunk meg kérem egy kicsikét, éljünk a napoknak, mert elfut a
sok-sok gyönyörűség végül a semmi marad.
Ha már siet ez az élet maradj te legalább. Néha meg-meg állok véled bárhogy
fut is a világ.
Hová siet ez az élet.....

Sötét alagút – Demjén / S.Nagy

Sötét alagút a szerelem, többé soha már nem kell nekem.
Veszedelmes volt és keserű, pedig azt mondták gyönyörű,
Köszönöm nem kell ez nem nekem való.
Sötét alagút a szerelem, többé soha már nem kell nekem.
Sötét lesz az ember füle már és egy kis vakság vele jár.
Köszönöm nem kell ez nem nekem való.
Milyen könnyű így, hogy szabad vagyok ott hagyott a hó takaró nem ütöm meg többé soha a bokám.
Ha a kedvesem jobb lett volna, akkor most a szám nem szólna, de így érthető ha félek ezután.
Veszedelmes volt és keserű pedig azt mondták gyönyörű köszönöm nem kell ez nem nekem való ez nem nekem való.

Végre nálad lehetek – Demjén

Olyan jó, hogy nem kell félnem bármily baj van, s rossz talán
Olyan jó, hogy nem kell kérnem, mégis mindig gondolsz rám
Olyan jó, hogy mindig várom azt, hogy hozzád mehetek
Bármi fájjon, mégse bánom végre nálad lehetek
Mindig kell hogy valaki várjon, hogyha hozzád sietek
Bármi fájjon, mégse bánom végre nálad lehetek

Olyan jó, ha más nem ért meg neked mind elmondható
Minden gondomat megérted én nyugottan alhatok
Olyan jó, ha bárki kérdi mindig vígan felelek
Boldogságom megtalálom hogyha nálad lehetek
Minden búra, szomorúságra nálad vígaszt keresek
Boldogságom megtalálom hogyha nálad lehetek

Olyan jó, hogy mindig várom azt hogy hozzád mehetek
Bármi fájjon, mégse bánom végre nálad lehetek
Olyan jó, ha bárki kérdi mindig vígan felelek
Boldogságom megtalálom hogyha nálad lehetek
Minden búra, szomorúságra nálad vígaszt keresek
Boldogságom megtalálom, hogyha nálad lehetek
Boldogságom megtalálom, hogyha nálad lehetek

Kívánj te is nekem szép jó éjszakát – Demjén

Csendes lett az utca a város alszik rég nem csattog a körúton a villamos kerék. Alszik minden ember hát te is aludj már elválunk most csendben ezért szomorkodni kár.
Kívánj te is nekem szép jó éjszakát és én így fogok majd emlékezni rád.
Emlékszem majd szavaidra s nem felejtem ezt az éjszakát.
Holnap újra nap lesz én ezt jól tudom, hogy elmúlik az éjszakában minden fájdalom.
Holnap újra nap lesz veled vagy nélküled, jól tudom hogy mindegy lesz ez holnapig neked.
Kívánj te is nekem szép jó éjszakát és én így fogok majd emlékezni rád.
Emlékszem majd szavaidra s nem felejtem ezt az éjszakát.
Kívánj te is nekem szép jó éjszakát és én így fogok majd emlékezni rád.
Emlékszem majd szavaidra s nem felejtem ezt az éjszakát.
Holnap újra nap lesz veled vagy nélküled, jól tudom hogy mindegy lesz ez
holnapig neked.
Holnap újra nap lesz én ezt jól tudom, hogy elmúlik az éjszakában minden
fájdalom.
Kívánj te is nekem szép jó éjszakát és én így fogok majd emlékezni rád.
Emlékszem majd szavaidra s nem felejtem ezt az éjszakát.
Kívánj te is nekem szép jó éjszakát és én így fogok majd emlékezni rád.
Emlékszem majd szavaidra s nem felejtem ezt az éjszakát.

Én csak fújom a dalt – Demjén

Kiskoromban, ha jól tudom,
Nem jött ki hang a torkomon
Lapítottam az énekórán,
De egyszer mégis sor került rám,
Felállított az ének tanár,
Énekelj, hát mire vársz már,
De tanár úr én ezt nem tudom,
Mert gombóc nőtt a torkomon.
Nevetve indult el hozzám,
Mitől félsz fiam, így szólt rám,
S egy csattanás a hátamon,
Többé már nincs gombóc a torkomon.
Azóta fújom a dalt……
Így a dalból nőtt ki a bátorság,
Fújd, hát te is velem, ha nem tudnád,
Csukd be szemed, nyisd ki a szád,
Ereszd ki rajta, mit a szív kiállt,
A szád alakítsa a dallamát,
De a szíved üsse a ritmusát,
Nem egy éjszakán, de egy életen át,
És együtt leszel velem, vagy nem.
Én csak fújom a dalt…..
Ha a dal kigyúl, sosem alszik el,
Sem, tűz sem víz nem oltja el,
De ha együtt énekelsz velem,
Kell, hogy szíved is erős legyen
Mert a szád alakítja a dallamát,
De a szíved üti a ritmusát,
Nem egy éjszakán, de egy életen át,
És együtt leszel velem, vagy nem
Én csak fújom a dalt….

Sohase félj – Demjén

Nádason, fákon és lombokon,
Ördögi hárfazenét muzsikál,
A mocsárszagú nyár,
Az ősanya földszagú ágyán pilled
A törtszívű vándor,
Mint szárnyszegett gólyamadár.
Néha nyitja szemét, s feje billeg,
Tán veszve az út, s vele minden.
Ha erőd a reményhez sincsen,
Ha nincs remény, ha nincs remény,
Ha nincs remény
De a nap halotti maszkban, mint éj,
Ma színházat játszik, épp színpadra lép,
S a tények jó szívű doktoraként,
Lekacsint rá, sunyi holdja szemén és szól…
Míg a föld pokol országrészein el nem tűnik a baj,
Kicsinyes panaszodról vándor,
Ne beszélj,
És sohase félj, sohase félj,
Sohase félj…
Míg a föld ……

Mikor elindul a vonat – Presser / Demjén

Még végtelen az út, utazom,
Visz könyörtelenül vonatom,
Így hát a világ pár arc,
Pár édes emlék, pár édes csók csupán.
Mi az állomásokon vár.
Százezer kötél lelkemen,
Vissza visszahúz szüntelen,
S ha elmarad egy állomás,
Vissza sem nézek, attól sem félek már,
Hogy a füst a szemembe száll.
De ha elindul a vonat a szívem, majdnem megszakad,
Mikor elindul a vonat a szívem, majdnem megszakad,
Életemet át, utazom,
Míg megmarad a hó hajamon,
S eljön majd egy állomás,
A peronról nézem, a szemafor zöldre vált,
De az én jegyem már lejárt.
De ha elindul a vonat a szívem, majdnem megszakad,
Mikor elindul a vonat a szívem, majdnem megszakad.

Szerelem első vérig – Dés / Demjén

Itt vagyunk, ki tudja, kit ki hívott, mégis itt vagyunk,
sokáig itt leszünk
Szárnyalunk, mint földre tévedt égben járó angyalok,
és néha szenvedünk.
Álmodunk, a tények szürke tengerétől elfutunk, ezek vagyunk.
Hiszen van még időnk, azért se változunk.
Ki megtalált, itt volt néhány órát, néhány éjszakát,
és gyorsan ment tovább.
Még engedem, hogy ár sodorja, szél kavarja életem,
ameddig jó nekem.
De azt hiszem, most van itt a perc, hogy fogd a két kezem,
az kell nekem!
Mert ha itt vagy velem, a szívem megpihen.
Ref: Most először mondom el, most hinned kell nekem.
Legalább te maradj itt velem!
Annyi minden változik, s nem biztos semmi sem,
Legalább te legyél az nekem!|
Ref: 2. Százezerszer mondom el, ha nem hiszel nekem.
Legalább te maradj itt velem!
Mert annyi minden változik, s nem biztos semmi sem,
Legalább te legyél az nekem!
R2 Még százezerszer mondom el, ha nem hiszel nekem.
Legalább te maradj itt velem!
Mert annyi minden változik, s nem biztos semmi sem,
Legalább te legyél az nekem!

Most kell eldöntenem – Dés / Demjén

Ez a perc mi nem volt eddig sosem
Rajtad áll, hogy nyersz, vagy vesztesz velem
Ez a perc, hogy mindenki rajtunk mosolyog
Ellenség barát a rokonok
Csak bámulnak ránk
Ez az út, hogy minden együtt legyen
A te új és az én rég magányos nevem
Ezután már a szálloda portán kiderül
Hogy enyém vagy, nem vagy már egyedül
S tán másképp néznek rám
Ezután ha, minden csak félig sikerül
Te is hibás vagy nem csak én egyedül
Már nem szólhatsz rám
Maradunk hol eddig voltunk, s leszünk
Csak a világ, az táncolt egy kört nekünk
Ezután ha bárhol is gyáván ébredek
Már tudom, miért vagy s én miért leszek
Mindig jó hozzád
Nagy az út, és abba még minden belefér
Hát szaladjunk együtt a holnapért
Vigyázok majd rád
És ezt most kell eldöntenem
Te kellesz vagy a végtelen
Vagy együtt mind a kettőt elnyerem
Nekem most kell eldöntenem
Te kellesz vagy a végtelen
Vagy együtt mind a kettőt elnyerem
Ne ígérj, és én sem súgok neked
Szavakat, ami szép, de mégsem hiszed
Amikor a szemedbe nézek, kiderül
Hogy ki az, ki marad, ki menekül
S ki tartozik hozzám
Mert ha a lét egy kalitkába beszorul
Te fizetsz és én is de cudarul
Hát hallgass most rám
Nekem most kell eldöntenem…

Ne sírj – Demjén

Ne sírj a kedvemért,
töröld meg lelked ablakát
Hadd lássam újra rajta át
álmaimnak tiszta kék egét
Ne sírj
A kedvemért ne sírj
A világ keménynek nevel
Tanítja minden gyermekét
A függönyt gyorsan tépje szét
Mit könny csipkéből a bánat rálehel
Ne sírj
A kedvemért ne sírj
Ne sírj
A kedvemért ne sírj
Ne sírj a kedvemért
Én inkább éneklek neked
S ha több kell könyöröghetek
Vagy sírhatok a te jókedvedért
Ne sírj
A kedvemért ne sírj
Ne sírj
A kedvemért ne sírj

Földvár felé – Bródy – Závodi - Menyhárt

Ott állt a lány az út jobb oldalán
Egy sárga rózsa hervadt homlokán
A szürke úton csak állt várakozón
Földvár felé félúton
Az őszi napfény bágyadtan virult
Az őszi bánat szép szemére hullt
Oly ismerős volt, hogy honnan, nem tudom
Földvár felé félúton
Megszólítottam, bár nehéz volt szívem
Földvár felé ha eljön, elviszem
Nem válaszolt, csak nézett álmodón
Földvár felé félúton
Vártam egy percet, vagy annyit sem talán
És mérgelődtem, tán süket ez a lány
Még egyszer szóltam: Ha nem jön, itthagyom
Földvár felé félúton
Csak állt ott némán, s nem fordult felém
Az őszi napfény felragyogott szemén
Egy könnycsepp gördült az arcán csillogón
Földvár felé félúton
Nem kértem többször, hisz' vártak már reám
A földvári kultúrház ócska színpadán
Otthagytam őt, és mást is, jól tudom
Földvár felé félúton
Azóta nézem az út jobb oldalát
Talán még egyszer meglátom azt a lányt
Ha megtalálom, megvigasztalom
Földvár felé félúton
Ha megtalálom, megvigasztalom
Földvár felé félúton